Az acélsín vasúti sínekre, könnyű sínekre, vezetősínre és darusínre oszlik. A sín keresztmetszeti formája a legjobb hajlítási teljesítménnyel rendelkező I-alakú szakaszból, sínfejből, sínderékból és sínfenékből áll.
(1) vasúti acélsín
Az alacsonyan ötvözött acélsíneket szénsínek alapján fejlesztették ki. A nagy széntartalmú és alacsony ötvözetű acélsín nagyobb szilárdságú, jobb kopásállósággal, nyomásállósággal, törékeny törésállósággal és fáradtságtöréssel szembeni ellenállással rendelkezik, mint a szénsín. A vasúti használatra szánt sínfajták 38, 43, 50, 60 és 75 kg/m stb. Különös figyelmet kell fordítani a fehér foltok megelőzésére a síngyártás során.
(2) Könnyű acélsín
Főleg bányászatban és erdőgazdálkodásban használják, fajtái 5,8,11,15,18 és 24 kg/m. A könnyű acélsín főként szénacélból készül, néhány pedig gyengén ötvözött acélból. A bányákban, föld alatti és erdőterületeken használt könnyű acélsínek korrózióállóságot igényelnek, ezért megfelelő ötvözetelemeket, például rezet, krómot, foszfort és vanádiumot adnak az acélhoz.
(3) Vezetőképes acélsín
A földalatti vasúton elektromos áram vezetésére használt acélsín jó vezetőképességet igényel, azaz az ellenállás 15 ℃-on kisebb, mint 0,125 μ ω m. Kiváló minőségű, alacsony szén-dioxid-kibocsátású alumínium oltott acélból készült.
(4) Daru acélsín
A különféle daru vezetősínekhez használt speciális keresztmetszetű acélsínek kémiai összetétele és gyártási folyamata megegyezik az acél vasúti sínekével. A fajták QU70, QU80, QUl00, QUl20 és így tovább